2. Gazdasági és finanszírozási rendszer
2.1A jazz mint kulturális és gazdasági tevékenység
A magyar jazz — ahogy bármely más zenei műfaj — nem csupán kulturális, hanem gazdasági tevékenység is. A műfajhoz szervesen kapcsolódik a kiadói piac, az élőzenei szektor, a fesztivál- és koncertélet, a jogkezelés, valamint a nemzetközi kulturális export. Ennek a gazdasági dimenziónak az elismerése alapvető feltétele annak, hogy a jazz fejlesztése ne kizárólag kulturális támogatási kérdésként jelenjen meg, hanem a kreatív ipar és a gazdasági növekedés potenciális területeként is.
2.2A jelenlegi támogatási rendszer működése
- a jazz műfaj támogatásának 65-80%-a projekt- és eseményalapú
- a nagyzenekarok és szakmai szervezetek működési támogatásának aránya 15-25%
- az intézményesített, hosszú távú finanszírozás pedig csak szűk körben érhető el, ez 5-10%-ot tesz ki
Képviselt céljaink, javaslataink:
- Normatív „művész státusz” támogatás (francia modell adaptálása)Olyan kiszámítható támogatási forma kialakítása, amely a professzionális jazzművészek számára folyamatos szakmai működést és tervezhető életpályát biztosít.
- Művészi alkotómunka támogatásaMegfelelő próbatermi, technikai és infrastrukturális háttér biztosítása – tekintettel arra, hogy a koncert csupán egy része az alkotófolyamatnak. Intézményi keretek között, regionálisan a helyi zeneoktatás szakmai tudására építve erősödik a jazz és az improvizatív zene helyi kulturális jelenléte is, közvetlen kapcsolatot teremtve a társadalom, az oktatás és az élő zenei gyakorlat között.
- Szociális alapú támogatási rendszer a rászoruló művészeknekSzükséges olyan szociális és szakmai támogatási rendszer kialakítása, amely biztonsági hátteret nyújt a nehéz élethelyzetbe került vagy kiszolgáltatott helyzetben dolgozó művészek számára.
- Nyugdíj kiegészítő rendszer kidolgozása a rászoruló muzsikusoknakIndokolt olyan nyugdíjkiegészítő és időskori támogatási rendszer kialakítása, amely figyelembe veszi a professzionális muzsikusi életpálya sajátosságait. A jazz és az improvizatív zene területén dolgozó művészek jelentős része pályafutása során nem rendelkezik folyamatos, intézményes foglalkoztatással, ezért időskorukra gyakran kiszolgáltatott szociális helyzetbe kerülnek.
- Jazzklubhálózat támogatásaAz állandó élőzenei helyszínek és regionális jazzklubok működésének stabil finanszírozása, mint a koncertélet és a közönségépítés alapvető infrastruktúrája.
- Projektalapú támogatásokKoncertek, albumok, alkotói projektek mellett hosszútávú rezidenciaprogramok és együttműködések támogatása rugalmas pályázati rendszereken keresztül.
- Külföldi turnék támogatásaA nemzetközi jelenlétet és kulturális exportot segítő mobilitási és turnétámogatási programok létrehozása.
- Nagyzenekarok működési finanszírozásaA közhasznú tevékenységet végző professzionális jazz nagyzenekarok számára stabil, többéves működési támogatási rendszer kialakítása.
2.3Adózási és gazdasági környezet
- A kulturális tevékenységekhez kapcsolódó kedvezményes áfa szabályozás hiánya hátrányosan érinti a jazzkoncertélet és a független kulturális szereplők fenntartható működését.
- Az előadóművészek számára jelenleg nem áll rendelkezésre olyan speciális adózási forma, amely figyelembe venné a művészeti pálya sajátos, és gyakran változó jövedelmi struktúráját.
Képviselt céljaink, javaslataink:
- A kulturális tevékenységekhez kapcsolódó kedvezményes áfa-szabályozás bevezetéseA koncertszervezéshez, élőzenei szolgáltatásokhoz és kulturális produkciókhoz kapcsolódó áfaterhek csökkentése jelentősen javíthatná a jazzszféra és emellett az egész zenei szektor működési fenntarthatóságát, növelhetné a koncertszervezők mozgásterét, valamint elősegíthetné a kisebb klubok és független szereplők stabil működését.
- Az előadóművészek sajátos működéséhez igazodó speciális adózási forma kialakításaA jazz- és improvizatív zenét játszó művészek munkája jellemzően projektalapú, változó intenzitású és kiszámíthatatlan bevételi struktúrában zajlik. Indokolt olyan speciális adózási és járulékrendszer kialakítása, amely figyelembe veszi a művészeti pálya sajátosságait, és kiszámíthatóbb működési környezetet biztosít az előadóművészek számára.
2.4Munkahelyteremtés
- Professzionális jazzegyüttesek intézményes támogatása
A jelenleg működő professzionális jazz nagyzenekarok támogatási rendszere nem csupán alulfinanszírozott, hanem strukturálisan is hátrányos helyzetbe hozza a műfajt és annak művelőit. Miközben ezek az együttesek folyamatos művészeti, oktatási és nemzetközi reprezentációs feladatokat látnak el, működésük döntően továbbra is projektalapú és bizonytalan finanszírozásra épül. Ennek következtében a zenészek és a szakmai stáb számára nem biztosítható a stabil foglalkoztatás és a hosszú távon tervezhető szakmai működés, ami jelentősen korlátozza a műfaj fejlődését, nemzetközi versenyképességét és intézményi megerősödését. A jelenlegi helyzet különösen éles ellentétben áll más zeneművészeti területek gyakorlatával, ahol az állandó nagylétszámú együttesek működéséhez stabil és kiszámítható intézményi háttér társul.
- A jazz és a klasszikus zene közötti esélyegyenlőség megteremtéseA jazz és a klasszikus zene közötti esélyegyenlőség megteremtése a magyar kulturális rendszer egyik alapvető szakmai feladata. Miközben a jazz oktatási, művészeti és nemzetközi jelentősége mára egyértelműen összevethető más zeneművészeti ágak jelentőségével, intézményi és finanszírozási lehetőségei továbbra sem állnak arányban ezzel a szereppel. A klasszikus zenei szférában működő stabil intézményi háttér, hosszú távú működési támogatások és kiszámítható életpályamodellek a jazz területén csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érhetők el. Az esélyegyenlőség megteremtése nem a különböző műfajok szembeállítását jelenti, hanem annak elismerését, hogy a jazz a kortárs magyar zenekultúra teljes értékű és önálló területe, amelynek szereplői számára is biztosítani kell az arányos szakmai, intézményi és gazdasági feltételeket.
Képviselt céljaink, javaslataink:
- Zenekari finanszírozási rendszer átdolgozásaEgy, a jazz területén működő nagyzenekari sajátosságokat is figyelembe vevő átfogó zenekari támogatási rendszer kidolgozása, amely a szimfonikus zenekarok mellett a professzionális jazz nagyzenekarok és big bandek működését is intézményesített, kiszámítható módon támogatja. A rendszernek figyelembe kell vennie e formációk sajátos művészeti, oktatási és kulturális szerepét, valamint a nagy létszámú együttesek fenntartásának speciális működési költségeit és foglalkoztatási igényeit.
2.5Jazz Művészeti Alap
Jelenleg a jazz az NKA rendszerében nem önálló művészeti kategóriaként jelenik meg, hanem az Előadó-művészetek Kollégiumán belül, a könnyűzenével közös struktúrában kerül kezelésre. A pályázati kiírásokban a „könnyűzene és jazz” egységes kategóriaként szerepel, közös pályázati keretekkel és altémákkal.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:
- a jazz nem rendelkezik önálló kollégiummal vagy önálló támogatási alrendszerrel,
- a támogatási keretek a könnyűzenei szektorral közösen kerülnek felosztásra,
- a pályázati célok (koncertek, hangfelvételek, klipek, alkotói támogatások stb.) szintén a könnyűzenével közös kategóriában jelennek meg,
- a döntéshozatali struktúrában a jazz érdekképviselete erősen alulreprezentált,
- a jazz nem önálló zeneművészeti területként, hanem egy tágabb könnyűzenei kategória részeként kerül finanszírozási és adminisztratív kezelésre.
Az NKA új kollégiumi struktúrájában a könnyűzene már önálló kollégiumi szinten is megjelenik, miközben a jazz továbbra sem kap önálló intézményi reprezentációt. Mindez problémákat okoz, mert a jazz művészeti, oktatási és intézményi sajátosságai jelentősen eltérnek a könnyűzenei működéstől.
Ez a helyzet nem tükrözi a műfaj művészeti és kulturális sajátosságait, nincs összhangban a nemzetközi gyakorlattal, valamint az oktatási struktúrákkal sem - ahol a jazz egyértelműen önálló művészeti területként jelenik meg az intézményi struktúrákban.
Képviselt céljaink, javaslataink:
- Önálló jazzművészeti szakterület elkülönítése az NKA Előadó-művészeti kollégiumában
- Kiszámítható támogatási rendszer, előre lefektetett kiírási- és elbírálási időpontokkal.
- Hosszabb távú tervezhetőség, a pályázatok kiírásának és megvalósításának időpontjai igazodjanak a valós viszonyokhoz.
- ösztöndíjak
- produkciós támogatások
- turné támogatás
- nemzetközi együttműködések támogatása
Javasolt kuratóriumi alapelvek és szakmai értékelési szempontok
A jazz támogatási rendszerének alapja kizárólag szakmai és transzparens döntéshozatal lehet. A kuratóriumok működésének biztosítania kell a művészeti sokszínűség, a szakmai hitelesség és a társadalmi felelősség egyensúlyát.
Alapelvek
- szakmai alapú döntéshozatal,
- összeférhetetlenség teljes kizárása,
- rotációs kuratóriumi rendszer kialakítása,
- nyilvános és átlátható értékelési szempontok,
- évekre visszamenően kereshető nyilvános pályázati adatok.A támogatási rendszernek nem kizárólag piaci vagy népszerűségi szempontokat kell figyelembe vennie, hanem a jazz kulturális, társadalmi és művészeti jelentőségét is. A jazz sajátossága, hogy egyszerre képvisel magas szintű művészi értéket, közösségi gondolkodást, oktatási potenciált és társadalmi érzékenységet. A támogatási rendszer célja nem csupán produkciók finanszírozása, hanem olyan kulturális értékek fenntartása és ösztönzése, amelyek hosszú távon hozzájárulnak a magyar társadalom kulturális fejlődéséhez, közösségi kohéziójához és a nemzetközi kulturális jelenlétéhez.
A pályázatok értékelésének lehetséges szakmai szempontjai
- művészi és technikai kidolgozottság,
- eredetiség és alkotói karakter,
- zenei diverzitás,
- tartalmi mélység,
- kulturális és társadalmi beágyazottság,
- közösségi és oktatási hatás,
- nemzetközi relevancia,
- a pályázó szakmai előélete és művészeti tevékenysége.