5. Jazzoktatás
5.1A magyar jazz jelentősége a közoktatásban
- A jazz gondolkodási modell, a kollektív döntéshozatal és a társadalmi együttműködés művészi megtestesülése, a szolidaritás és a szabad véleménynyilvánítás zenei megnyilvánulása. Az improvizáció mint kognitív-társas készség (valós idejű kollaboratív alkotás, döntéshozatal bizonytalan körülmények között) olyan készség, amely a 21. századi munkaerőpiac és a polgári közélet szempontjából egyaránt értékes.
- A jazz egyáltalán nem szerepel az általános- és középiskolai ének-zene oktatás struktúrájában.
- A kreatív, improvizáció-központú gondolkodásmód elsajátításának technikáit, metodikáit sem alsó, sem középszinten nem oktatják, pedig ezen pedagógiai módszerek társadalmi hasznossága fontos és jelentős rövid- és hosszútávon egyaránt.
Képviselt céljaink, javaslataink:
- A jazztörténet alapszintű beemelése az általános és középiskolai oktatásba, egy jazzszakmai bizottság által javasolt és kidolgozott metodikával és tanmenettel.
- Az improvizáció mint 21. századi kulcskompetencia megjelenése az alap- és középszintű oktatásban.
- középiskolai jazz-ismeretterjesztő programok szervezése (pl. a Lázár Ervin program, vagy a Filharmónia Magyarország programjainak keretein belül)
5.2A magyar jazz helyzete a jelenlegi művészetoktatási rendszerben
- A magyar zeneoktatás három szintjén – az alapfokon, a középfokon és a felsőoktatásban – egyaránt önálló szakirányú képzésként működik jazzoktatás.
- Az alapfokú zeneiskolák 5–10%-ában folyik jazz szakirányú képzés, a tanulók 2–5%-a részesül ilyen képzésben. A középfokú zeneművészeti intézmények 15–25%-ában működik jazz tanszak, és a tanulók 10–20%-a részesül jazz-zenei képzésben. A zenei felsőoktatás hasonló lefedettséget mutat – a zenei felsőoktatási intézmények 15–20%-ában van jazz szakirány –, a növendékek 8–10%-a részesül jazz szakirányú zenei képzésben.
- Összesítő becslés szerint a magyar zeneoktatás teljes vertikumában a jazz-zenei képzésben részesülők aránya nagyjából 5–10% közé tehető, miközben a jazzoktatás intézményi jelenléte ennél valamivel magasabb. Kijelenthető, hogy a jazz a professzionális zenei pályára felkészítő közép- és felsőfokon önálló, kiépített szakirányként van jelen, így teljes értékű, diplomáig vezető képzésként működik.
- A klasszikus és népzenei képzés mellett a jazz így a magyar zeneoktatás egyenrangú, intézményesült pillére: nem marginális terület, hanem a magas szintű zenei kompetenciákhoz, kreativitáshoz és korszerű zenepedagógiai szemlélethez szorosan kapcsolódó művészeti forma.
- A jazz képzés során elsajátított ismeretek — különösen az improvizációs készség, a harmóniai gondolkodás és a stiláris rugalmasság — szilárd alapot jelentenek egyéb műfajokban: például a könnyűzenében, a filmzenében és az alkalmazott zenében való érvényesüléshez is.
- A finanszírozási rendszer mindezt nem tükrözi: a jazz-zenei képzések állami támogatása nem áll arányban sem a műfaj intézményi jelenlétével, sem a növendékek arányával a magyar zeneoktatásban. A felsorolt képzési vertikum mögött tehát egy strukturálisan alulfinanszírozott terület áll.
5.3Jazz az alapszintű zeneoktatásban
- Az elmúlt időszakban jelentősen növekedett a zeneiskolák jazztanszakainak száma, ami a műfaj pedagógiai és szakmai jelentőségének erősödését mutatja.
- A jazzpedagógia a kreativitás, az improvizáció és az azonnali zenei reakciókészség fejlesztésére épül, ezért módszertana a modern zenepedagógia egyik kiemelten korszerű területévé vált.
- A felsőfokú jazzképzésben végzett tanárok magas szintű zenei és pedagógiai képzettséggel rendelkeznek, amely a teljes zeneoktatási rendszer számára értéket jelent.
- A jazzoktatás által nyújtott szakmai kompetenciák és a fent említett intézményes háttér nincs arányban a mūfaj jelenlegi oktatási és társadalmi beágyazottságával.
Képviselt céljaink, javaslataink:
- A jazz műfaj jelenlétét az alapfokú zeneoktatásban országos szinten erősíteni szükséges.
- A zeneiskolák szerepét a helyi zenekultúra és koncertélet központjaiként is újra kell gondolni, különösen a kistérségekben, infrastrukturális hátterük (megfelelő számú és minőségű oktatási helyszín és hangszer- és eszközpark) fejlesztése elengedhetetlen.
- Az oktatás és a professzionális pálya közötti átmenet megerősítésre szorul. (Mesterkurzusok, mentorprogramok, jazz tematikájú nyári táborok, nemzetközi csereprogramok, improvizációs műhelyek létrehozása, a már működő programok hosszútávú fenntartása és fejlesztése.)
5.4Felsőoktatás és intézményi háttér
- A jazz műfaj más zenei irányzatokhoz és képzési területekhez viszonyítva a felsőoktatásban sem rendelkezik azonos intézményi súllyal és érdekérvényesítési lehetőségekkel.
- A jazzképzéssel rendelkező hazai felsőoktatási intézmények infrastrukturális felszereltsége aránytalan: egyes képzőhelyek korszerű feltételekkel — önálló épülettel, koncerthelyszínnel, hangszerparkkal, gyakorló helyiségekkel és hangstúdióval — rendelkeznek, míg más intézményekben az infrastruktúra hiányos vagy elavult.
Képviselt céljaink, javaslataink:
- A jazzképzés egyenrangú intézményi elismerésének biztosítása a magyar zeneoktatás minden szintjén.
- A jazzképzés arányos és kiszámítható állami finanszírozásának megteremtése a műfaj tényleges oktatási súlyához mérten.
- A hazai jazz felsőoktatási képzőhelyek infrastrukturális feltételeinek kiegyenlítése és korszerűsítése — önálló telephely, koncerthelyszín, korszerű hangszerpark, gyakorló helyiségek és hangstúdió biztosításával.
- A jazzképzéshez kapcsolódó stúdió- és próbaterem-infrastruktúra fejlesztése a hazai felsőoktatási képzőhelyeken, amely rövid és hosszú távú bérleti lehetőséget biztosíthat hallgatók, alumnusok számára.